Saturday, June 16, 2018

Foci és termékmenedzsment

Szombat délelőtt van a japán suliban várok arra, hogy Alex és Andriska végezzen. Épp most rendeztek egy kis bazárt az ovisoknak, úgyhogy Alexet végig kísértem, csukott szemmel próbált dinnyét törni (eltalálta a bottal, de a dinnye állta az ütést), célba lőtt gumival, egy hurkapálcából fabrikált puskával irtott így japán szellemeket, meg volt még egy alkotó hely is, ahol újra kreálhatott
egy csigát, faleveleket és virágokat ábrázoló kompozíciót. Elkezdődött a foci VB is, rengeteg program lesz a cégben a VB körül, meg már elindult a céges VB tippjáték is, ahol a befizetett pénz adományozásra megy, eddig négy meccsből hármat találtam el, úgyhogy egyelőre jól állok, a tegnap esti spanyol-portugál meg az első foci meccs volt amit Andriska végig nézett valaha, a BL döntő első
félidején elaludt, persze az nem hozott gólt, tegnap meg 6-ot is láttunk.

Múlt héten volt az évi egyszeri céges foci torna, ahol tavaly nyeretlenül utolsó helyen végeztünk, de idén némileg kicserélődött csapattal (3-an maradtak a tavalyi 6 játékosból) és jóval több közös gyakorlással vágtunk neki a tornának azzal a titkos reménnyel, hogy a kupa 12 éves történetében először elhozzuk a kupát Manchesterbe. Az első meccsen 4:1-re győztünk a címvédő csapat ellen, a jó kezdés után a követező meccsen kikaptunk, majd két győzelemmel folytattuk, így az utolsó két csoportmeccset úgy vártuk, hogy egy megszerzett ponttal már bebiztosíthatjuk az elődöntőbe
jutást, ezt túl is teljesítettük, a 6 csoportmeccset 4 győzelemmel, 1 döntetlennel és 1 vereséggel zártuk a csoport első helyén. Az elődöntőbe a csoportban negyedik helyen végzett címvédő csapat várt ránk, a meccs 0:0-al zárult, bár mindkét csapat kétszer is kapufát lőtt, a büntetők során mi nem hibáztunk, az ellenfél viszont igen, így bejutottunk a döntőbe, ahol az a csapat várt ránk, akitől kikaptunk a csoportmeccsek során. Rendkívül feszült döntő volt ahol a kőkemény védekezés dominált, majd az utolsó 3 percben egy kontrából betaláltunk, és rá egy percre tesztelő kollégám, Tolu hatalmas gólt ragasztott a jobb felső sarokba, ezzel eldőlt. A hátra levő időben már szép, nem szép, időt húztunk, hátul passzolgattunk, amíg le nem fújták a meccset, így sikerült elhódítanunk a kupát. A csapat nemzetközi volt, elől nigériai csatárunk Tolu kergette őrületbe a védőket, két angol támogatta, Danny aki a gólkirályunk lett, jobbal-ballal elemi erővel tudja meglőni a labdát és a torna legjobb játékosa díjat kapó Julius, aki valószínűleg a legtöbbet futotta mindenki közül. Hátul magyar-argentin tandem működött, Luca dél-amerikai keménységet hozott a csapatba én pedig a hosszú lábaimmal mindenhova odaértem, meg néhány jól időzített megindulással sikerült többször váratlanul emberelőnyös szituációt az ellenfél kapuja előtt és volt egy esernyőcsel után lőtt gólom is, ami után
békében aludhattam :-) Kapuban Jason brillírozott, pedig két hónappal ezelőtt meghúzódott a keresztszalagja a térdében és ez volt a visszatérése a pályára, kiválóan sikerült bravúrosan védte ki az ellenfél büntetőjét az elődöntőben, de ezentúl is remek volt.

A munkahelyen ezen kívül is rengeteg élmény ér, végre úgy dolgozhatok termékmenedzserként ahogy mindig is akartam, egy kicsit írok is róla részletesebben is hogy mit csinálok, mert többen kérdeztétek, a kisfiam is elkezdte kérdezni, miután én megkérdezem, hogy mit csinált az iskolában. Összességében azon dolgozom, hogy a termékünk segítsen megoldani a felhasználóink problémáját, jelen esetben azt hogy megtalálják azt a gáz és áram szolgáltatót amelyik a legjobb nekik. Magyarországgal ellentétben itt rengeteg szolgáltató van, lassan több mint 80 és rengeteg féle módon csomagolják, árazzák be ezeket így rengeteg termék közül választhatsz, ezek nagy része esetében pedig online pár gombnyomással és adat kitöltéssel válthatsz is szolgáltatót. ha végig követünk egy ötletet a megvalósításig az megvilágítja, hogy mit csinálok nap mint nap. Először is kutatni kell, beszélgetni felhasználókkal, milyen problémáik vannak, ennek több módja van, lehet hosszú interjút csinálni ahol végig megyünk a felhasználóval az egész felhasználói úton (pl. ha Amazonon vásárolsz könyvet akkor ez ott kezdődik, hogy elkezdesz könyvet keresni és odáig tart hogy megkapod a kézbe a könyvet), ezek jellemzően egész napos mókák, egy nap jellemzően 6 emberrel beszélünk, közben rengetegen a háttérben jegyzetelnek, megfigyelnek, hogy mit mond, mit csinál, mit érez az ember. Úgy kell elképzelni hogy egy ember vezeti az interjút az egyik szobában, a többiek egy másik helységben vannak, ahonnan tökéletesen hallják, látják az interjút meg azt is, amit a felhasználó csinál a képernyőn (akár mobil, akár laptop). Lehet ugyanezt online is csinálni akár élőben vagy úgy hogy feladatokat adunk a felhasználónak és neki hangosan ki kell mondania közben a meglátásait, érzéseit, de nem tud velünk beszélni közben. Lehet online felméréseket készíteni sokkal több emberrel, ennek is van többféle formája, onnan kezdve hogy a szolgáltatás használata közben lepjük meg pár kérdéssel vagy teljesen kívül toborzunk felhasználókat hogy válaszoljanak kérdéseinkre. A felhasználók megkérdezésén túl, bújom és elemzem az adatokat amiket a felhasználói interakciókból (hova kattintanak, mit csinálnak) láthatunk, ez felvethet problémákat vagy lehetőségeket. Miután megvannak a problémáink vagy lehetőségeink utána ezeket priorizáljuk (erre rengetegféle módszertan van, ezekkel is szoktunk kísérletezni), majd a legmagasabb prioritású problémákra elkezdünk kidolgozni potenciális ötleteket (ötlet nagyságtól függően lehet hogy egy 5 napos dizájn sprintet csinálunk vagy csak 1-napos mini sprinteket) itt már bőven bevonom a UX/UI dizájnereket akiknek az a szakterülete hogy hogyan tudunk olyan felületeket, és felhasználói utakat teremteni amit
intuitíven, könnyedén tudnak használni a felhasználók, illetve a fejlesztők is belépnek a színre hogy azt is lássuk mennyire megvalósítható az elképzelésünk. Ebben a fázisban először még papíron rajzolunk rengeteget, ezt a kisfiam is értékeli, mondja hogy ő is szokott rajzolni az iskolában. Ha készen áll a megoldás papíron, akkor ebből csinálunk virtuális dizájnt, amit ezután tesztelünk felhasználókon, vagy ismét interjúkon és/vagy leprogramozzuk szándékosan hanyag módon (front-end-et manipulálva és valamilyen optimalizációt, AB, MVT tesztelést támogató szoftvert használva) minimális melót beletéve hogy kirakhassuk tesztre a felhasználóink nagy részének annyi ideig amíg statisztikailag releváns adatokat nem kapunk arra vonatkozóan hogy ez a megoldásunk jobban működik-e mint a jelenlegi, gyakorlatilag megversenyeztetjük a jelenlegi megoldásunk ellen. Ha kiderül, hogy ez jobb, akkor utána megcsináljuk "rendesen", lebontjuk apró feladatokra, úgynevezett user storykra amelyek leírják, hogy mi a célja az adott fejlesztésnek, és hogy minek kell teljesülnie ahhoz hogy késznek nyilvánítsuk, fontos hogy az architektúrába (hasonlóan a házakhoz a szoftver fejlesztésnél is meg kell tervezni hogyan épül fel milyen elemekből, akár szoftver akár hardver szempontból) is megtaláljuk a helyét a fejlesztésnek, rengeteg beszélek ezért architektekkel és nekem is értenem kell hogyan áll össze a rendszer, hogyan vándorolnak az adatok, mi mivel kommunikál, mik a kockázatok, mennyire tud a jövőben több felhasználóval is működni majd a fejlesztés. Ezután a sztorik elkezdik a saját útjukat, a fejlesztők megírják a kódot más fejlesztők átnézik a kódot, én megnézem hogy jól működik-e, majd a tesztelők is ugyanezt teszik csak jóval részletesebben és ezen felül automatikus teszteket is írnak, ezt úgy kell elképzelni hogy olyan teszteket készítenek, amelyek végignyomogatják a weboldalt és megnézik hogy az elvárt eredmény születik-e, minél több az automatikus tesztünk, annál magabiztosabbak vagyunk, hogy egy-egy új fejlesztés nem-e tört el valami mást a rendszerben és egyre kevesebbet kell manuálisan tesztelni. Ha a tesztelők is elégedettek az eredménnyel, akkor még egyszer én is átnézem a fejlesztést, majd ezután mehet a telepítés az éles rendszerre és a felhasználók számára is elérhetővé válik a fejlesztés. Természetesen nemcsak felhasználói problémákból és lehetőségekből lesz fejlesztés, lehet jogi változás (pl. rengeteg munkánk volt GDPR kapcsán), lehet technológiai változás hogy minél stabilabb, gyorsabb legyen a rendszer vagy éppen hogy felgyorsítsuk a fejlesztést meg a kiélesítés folyamatát, illetve lehetnek kereskedelmi lehetőségek, jöhet igény marketing kampányok kapcsán vagy éppen keresőoptimalizálás kapcsán, nagyjából 20 emberrel vagyok így napi vagy heti kapcsolatban, a legtöbben a manchesteri irodánkban vannak, de Londonba és Ewloe-ba is kell járnom rendszeresen (havi 1-2 alkalommal), az a varázslat hogy én nem vagyok főnöke egyik kollégámnak sem, mégis én vagyok a felelős a termékért és nem kerülhet ki fejlesztés élesre a jóváhagyásom nélkül. Ami még tetszik, hogy két hetente összegyűlünk a csapattal retrospektív megbeszélést tartani, ahol megbeszéljük, hogyan tudunk javítani a közös munkán, és mindenki azon gondolkodik ezen kívül is hogy hogyan tudunk javulni, fejlődni.

Friday, March 30, 2018

Superman vs Robots

Januárban-februárban kicsit értetlenül tapasztaltuk, hogy Andriska folyamatosan hasonló nehézségű könyvet hozott haza olvasni, ami az ő szintje alatt volt, ő makacsul azt hajtogatta, hogy nem választhat nehezebbet. A szülői értekezletre egy kicsit aggódva is mentem, hogy miért nem látják, hogy a fiam már jóval nehezebb könyveket is el tudna olvasni. Mint kiderült a gyerekek saját maguknak választanak könyvet és jellemzően egy szinttel gyengébbet mint amit az iskolában gyakorolnak, Andriska viszont notóriusan sokkal gyengébb könyvet hozott haza, mert azt hitte, hogy nem hozhat nehezebbet. Azóta nagyon vagány kis könyveket hozott haza dinoszauruszokról, autókról, de a pálmát egyértelműen a Superman vs Robots képregény vitte el, én lehet hogy izgatottabban hallgattam mint a gyerekek hogy miként bán el Superman a Földet megtámadó robotokkal :-) Ez stage 7 szintű könyv volt, stage 1 szinten kezd mindenki és utána egyre nehezebb és nehezebb könyvek jönnek, osztályzás helyett, folyamatos önmagához való fejlődését nézik a gyerekeknek és mindezt szórakoztató történetekkel, nagyon szimpatikus.

A szülői értekezleten, ami egyébként egy 10-15 perces magánbeszélgetés az osztályfőnökkel végig nézegethettem hogy miket alkotott, írt, számolt a félév során, képet kaptam arról miben fejlődött és hogy milyen célokat tűznek ki neki, matekból változatlanul sziporkázik, de írás-olvasásban is sokat fejlődött, már eljátssza a szereplők hangját az olvasásban, azaz most már kezdi teljesen érteni, hogy mit olvas, illetve a múlt hétvégén egy A4-es oldalnyi mesét írt 4 kép alapján, még nyilván hemzsegő helyesírási hibákkal, de nyelvtanilag helyesen és egyre gazdagabb szókinccsel. Ugyanezt a lépésről lépésre történő fejlesztést tapasztaltam az óvodai szülői értekezleten is, kaptam egy 30 oldalas dokumentációt arról, hogy Alex miket csinált, miben fejlődött, kiemelték hogy nagyon kitartó (hasonlóan a bátyjához meg még sok mindenkihez a rokonságban :-)), ez 4 éves korba még azt jelenti hogy ha összedől a fakocka/legó/stb építmény akkor ő elgondolkozik rajta, hogy miért és újra felépíti, ezen kívül már együtt és nem egymás mellett játszik a gyerekekkel.

Velem is minden rendben, egyre több időt tudok a munkahelyen hogy felhasználókkal beszéljek, illetve más módon gyűjtsünk felhasználói visszajelzéseket, egyre több mindent mérünk és így egyre inkább adatvezérelten tudunk dönteni arról, hogy milyen irányba vigyük a termékfejlesztést, nagyon izgalmas időszak előtt vagyok, rengeteget tanultam az elmúlt 3 hónapban és egy csomó új dolgot kell megtanulnom a következő hetekben. Voltam a Manchester United - Sevilla BL visszavágón ahol megtapasztaltam hogy a csönd is lehet nagyon hangos, a United kiesett és a második Sevilla gól után a 2000 vendégszurkolón kívül a maradék 70 000 ember néma csönddel reagált a kiesésre, és ez valahogy hangosabb volt, mintha mindenki el kezdett volna fütyülni, majd ez folytatódott a meccs után is, ugyanez az embersereg némán sétált hazafelé a villamoshoz. Tavaly az Európa Liga győzelem után a másik arcát is láttam már a szurkolóknak, boldog-boldogtalan úgy hívott meg engem sörözni mintha én lőttem volna a győztes gólt:-) Voltunk a családdal Liverpoolban is pár napot meglátogatni az egyik tesómat aki ott tanult 3 hónapot, az első nap jött velünk a másik tesóm is, így teljes testvéri újraegyesülés volt a kínai Újév napján, néztünk sárkányokat aznap, volt közösségi dobolás, bejártuk a tengerparti részt, ami igazából még nem tenger, de a Mersey folyó itt ömlik a tengerbe és akkora hogy inkább tengerparti érzést nyújt, igaz hogy még hideg volt, de így is nagyon tetszett, nyáron vissza fogunk szerintem még jönni.


Sunday, January 14, 2018

Jelentés Manchesterből

Tegnap volt Andriskának felvételi interjúja a manchesteri japán iskolába, ahol elmagyarázta hogy azért jött ő Manchesterbe, mert az apukájának ideköltözött a munkahelye több mint 1 éve és hogy ő otthon magyarul és japánul beszél, az általános iskolában meg angolul. Azt már én teszem hozzá, hogy angolul és japánul is tud olvasni, illetve valamennyire már írni is, és már néha belekontárkodik a magyar mesekönyvek olvasásába is, némi angol logikával a magyar karaktereknél (pl. cs, ny angolul kiejtve). Az angol nyelv miatt jöttünk ide igazán és nem azért mert ideköltözött a munkahelyem, de a munka adta a lehetőséget, és örülök hogy a gyerekek meg tudnak tanulni angolul (remélem, nem elfelejtve a magyart és a japánt), a feleségem pedig el tud intézni bármit és megért mindent (azért ha valaki erőteljes manchesteri tájszólással beszél az néha kihívást jelent mindkettőnknek :-) ).

Az iskola igazi mély víz volt, Andriska otthon még nagycsoportos volt alig több mint 1 éve, itt pedig egyből bekerült az általános iskolába ahol mindenki angolul beszél. Most másodikos osztást, szorzást tanul, és jellemzően ha utazunk akkor fejben számolós feladatokat kér tőlem vagy ő ad nekem (hálistennek valamiért csak összeadásnál és kivonásnál kérdez nagy számokat, így még ritkán kell azt mondanom, hogy nem tudom a választ), minden nap kell olvasnia egy rövid angol mesét, amit az iskolából kap, gyakorlatilag ez az egyetlen házi feladata van, illetve hétvégente szokott kapni matek és fogalmazási házi feladatot. Ez nekem szimpatikus, mivel így van ideje még gyereknek lenni, ráadásul az iskolában tanultakat otthon anélkül is feldolgozza hogy lenne házi feladat, amikor térképekről tanultak, hazajött és magától kezdett rajzolgatni és csinált egy világtérképet aminek a közepén egy hatalmas ország volt Manchester néven, tőle nem sokkal nyugatra Magyarország, északon Japán, és valamilyen furcsa oknál fogva egy egészen nagy Vatikán is szerepelt Amerika, Afrika és Ausztrália valamint a Déli sark mellett. Nincsenek osztályzatok sem, magukhoz képest fejlesztik a gyerekeket, például egyre nehezebb szintű könyveket kell olvasni, vagy például Andriskának személyesen megvan hogy mely szavakat kell megtanulnia helyesen leírni az adott időszakban. A legutóbbi szülői értekezleten, ami itt nem csoportosan hanem személyesen a szülő és az osztályfőnök között zajlik nagyon meghatódtam, mert egy év alatt sok mindenben már utol érte a csoportot Andriska, sőt matekból a legjobb három közé sorolta (erre ráerősített egyik osztálytársának az apukája, aki a gyerekkere várva osztotta meg velem hogy a kisfia szerint Andriska szuper ügyes matekból), emellett pedig szociálisan is beilleszkedett, több pajtása is van.

Alex otthon még nem járt bölcsibe, úgyhogy ő itt Angliába kezdett oviba járni, amit mostanra már megszeretett, áprilistól pedig a szombati japán óvodába is elkezd majd járni ahova Andriska is jár jelenleg. Alex esetében még jobban felmerül a kérdés, hogyan fog megtanulni magyarul, egyelőre nem tudom a bombabiztos választ, az biztos hogy itthon én mindig magyarul beszélek hozzá és emellett ha jönnek látogatni családtagok vagy ha mi megyünk haza akkor ott kap egy-egy nagyobb dózist, de ennél majd több kell, illetve nyilván neki is belülről motiváltnak kell lennie és ez a legfontosabb, mindenesetre tegnap bűbájosan mesélte el a testvéremnek a fénykép album alapján az elmúlt  év történéseit a saját szemszögéből (az expressz vonatból epres vonat lett :-) ). Az ő szemszögéből jelentős esemény volt hogy igazi London buszon ülhetett (emelet, első sor, a mosolya felbecsülhetetlen volt), láthatott mozgó dinoszauruszokat Londonban és Manchesterben is, részt vehetett húsvéti tojásvadászaton egy szuper kis parkban, játszhatott a Lego múzeumban és tarthatott igazi élő sólymot a karján Chesterben, ahol az állatkertben voltunk denevérházban is miközben a vaksötétben denevérek repdestek körülöttünk (4. szülinapjára pedig Batman-es legóra vágyik valamiért :-) ).

2017 októberében kezdtem el dolgozni az új munkahelyemen hivatalosan business analyst-ként, de gyakorlatilag az első naptól kezdve termékmenedzserként (product owner), mivel a korábbi termékmenedzser elment és így én helyettesítettem, ez a szerepkör amúgy a vágyam volt, hosszabb távon szerettem volna átkerülni ide és nagyon örültem a lehetőségnek. Olyannyira jól sikerült a helyettesítés hogy év végével hivatalosan is megváltozott a pozícióm, ami remek örömhír volt karácsony előtt, jelenleg egyébként a delivery manager apasági szabin van egy hónapig és őt is én helyettesítem (így kis túlzással csak programozni nem programozok), de az ő szerepére nem vágyok, várjuk vissza szeretettel. Így jelenleg a munkahelyen elég boldog vagyok, felelek azért hogy egy több mint 3 millió felhasználóval rendelkező online szolgáltatást hogyan tudunk optimalizálni, tovább fejleszteni, hogyan tudunk még jobban segíteni a felhasználóinknak abban hogy spóroljanak a gáz és villanyszámláikon. Mindezt egy ambiciózus, tőzsdén lévő cégnél, ahol nem nagyon szólnak bele hogyan és mit csináljak, a csapatom is nagyon jó közösséget alkot, javarészt angolok, de van svéd, nigériai, francia, albán és wales-i kollégám is. A cég támogatja az egészséges életmódot is, hétfőn kardio edzés, szerdán jóga, péntek foci van ebédidőben, utóbbi kettőn szoktam én is részt venni. Jógázni tavaly nyáron kezdtem el még magamtól kiegészítő mozgásként a foci mellett, de egyben remek relaxációt is biztosít, másrészt valós esélyeim vannak így, hogy a legközelebbi japán utazásunk során különösebb gondok nélkül tudjak törökülésben üldögélni, étkezni huzamosabb ideig.

Monday, June 25, 2007

Vegso visszaszamlalas

Mar csak alig tobb mint egy honap van hatra ebbol a csodalatos japan kalandbol, egy kicsit mar most le vagyok torve, hogy haza kell mennem, ugyanakkor nagyon szeretnek mar talalkozni a csaladommal, barataimmal, csak egy valami biztos, hogy nehez lesz az evvegi vizsgakra koncentralnom.De meg a vizsgak elott tobb program van, amit nagyon varok, eloszor is ez a het affele szulinapi, nevnapi het lesz, leven holnap lesz Rina-nak a szulinapja, amit egy orosz etteremben fogunk megunnepelni, ahova o szeretne menni, es azt is remelem, hogy a tort japansagombol kibogozta az etterem a meglepetes szulinapi torta kombinaciot.Aztan megnezzuk Jack Sparrow kalandjainak a legutolso reszet, majd talalkozunk a budapesti japan tanarommal, Kazumi-sensei-el, amit mar roppantul varok.Aztan 2 het mulva irany a Fuji teteje meg valtozekony, hogy hanyan es kivel, de en megfogadtam, hogy anelkul nem megyek haza, hogy fol ne masznek ra.Majd 3 het mulva lesz a foci bajnoksag, ha az idojaras is ugy akarja.Ezen a hetvegen edesapam ujdonsult ismeroseivel vakrandiztam Harajuku-ban, es egy kis bonusz metrozas utan sikerult is a Holografika nevu ceg 3 jeles dolgozojaval talalkoznom, ok a sajat fejlesztesu tokeletes 3D-s tevejuket(semmilyen szemuveg nem kell hozza, mint ahogy a hologramot, ezt is korbe lehet jarni, kulonbozo oldalakrol kulonbozo reszleteket lehet latni) jottek el reklamozni Tokyoba, es amugy a vilag 100 legjobb hightech- cege kozott vannak listazva.Az egesz delutant, estet egyutt toltottuk, inditottunk egy sorozessel, majd megneztuk a Meiji szentelyt, majd korbesetaltunk a Yoyogi Parkban, ami mindig tele van koncertekkel es kulonbozo sportokat muvelo emberekkel, majd estere elhivtam Rinat, illetve Bernit es Dorit is, hogy megmutassuk nekik, milyen is egy japan kocsma(izakaya).Nagyon jo hangulatban telt az egesz nap, remelem, hogy sikeresen zarul majd a tokyoi tartozkodasuk!Egyebkent kegyetlenul elkezdodott az esos szezon, igy szinte minden nap esik valami az utobbi napokban, es kozben meg dog meleg van, igy a paratartalom igencsak megnovekedett mostanaban, es bar en hatarozottan legkondi ellenes vagyok az utobbi heten bizony beadtam a derekam, es beuzemeltem a szobamban levo "hidegesito gepet", amely idegesito zugasaval szolgalt ra ujdonsult nevere.Mara ennyit, ja, es raktam fel kepeket vegre valahara, ugyhogy jo nezegetest!Minden jot!

Tuesday, June 12, 2007

Yamagata-folytatas

...de mielott a ryokanunkba mentunk volna, a nagyszulok haza fele vettuk az iranyt.Eletemben masodjara jartam regi hagyomanyos japan lakasban, amiben meg laknak, az elozo alkalom a masik nagyszuloknel volt. A kozos vonas, hogy mindkettoben van egy kis csudaszep oltar, ahol az elhunyt csaladtagokra emlekeznek, es ami elott minden vendegnek tiszteletet kell tennie.Ez az elso dolog ezutan lehet lenyegileg belepni a foszobaba, ami olyasmi mint nalunk a nappali, annyi kulonbseggel, hogy az asztal joval alacsonyabb es parnakon ulnek kore az emberek, de ugyanugy van kanape, konyvespolc, TV mint barhol nalunk.Az egesz haz fabol van, a szobakat tatami boritja, az ajtok pedig mindenhol toloajtok, a ter jobb kihasznalasa erdekeben, de a nagyszulok haza kellemesen tagas volt nyoma sincs annak a szukossegnek, ami a tokioi atlag lakasokat jellemzi.A pizzafutar helyett a ramen futar hozta a rament(forro tesztaleves hussal, zoldseggel) ebedre, ami roppant finom volt, nezegettunk csaladi fenykepeket, videokat, a japan nyelvvel voltak problemaim, mivel igen eros dialektusban beszelnek a nagyszulok, igy sokszor Rina sem ertette, hogy mirol folyik a tarsalgas.Ezutan lesetaltunk a tengerpartra, ami igen csak atalakult az utobbi evtizedben, a cunami ellen hatalmas betonfalakat, beton hullamtoroket huztak fel, holott valamikor meg gyonyoru homokos tengerpart boritotta a tajat, amikor meg Rina kicsi volt, akkor a hazban foltett egy uszogumit es leballagott a tengerpartra, most ehhez tul kell elni egy sztrada atkelest, rengeteg lepcsot es elvezni lehet a betontombok kozti furdocskezest.Mindenesetre a Japan-tenger meg igy is lenyugozo a homokos tengerpartot sok helyen hatalmas sziklak kiserik, ahol a legelvakultabb horgaszok az egesz napot eltolthetik egy-egy szikla szelen egyensulyozva.Ha az ember hatat fordit a tengernek, mar is hatalmas hegyeket lathat, gyonyoru helyen fekszik ez a kis varos, ami hamar belopta magat a szivembe.Minden olyan kisvarosias, keves ember, keves kocsi, senki sem rohan, lehet hallani a madarak csiripeleset, es a folyok zugasat.A szallonk is a folyo mellett volt hegyekkel korbeolelve, a szallot tavaly bevalasztottak a 13 legjobb japan hagyomanyos szallo koze, es mindenkepp elmondhatom,hogy bar nincs nagy rutinom, de eddig ez volt eletem legfantasztikusabb szalloja.A szemelyzet hihetetlen kedves volt, barmerre jartam, mindenki hangos koszonessel fogadott, a vacsorat es a reggelit is a szobankban, pontosabban a szulok szobajaban szolgaltak fel akkor amikorra mi rendeltuk, es peldaul mialatt mi vacsoraztunk, addig a mi szobankban megagyaztak nekunk a futonokat, frissen forralt teavizet keszitettek es uj teasutemenyeket keszitettek elo, maga a szoba lenyegileg ugy nezett ki mint egy teljes lakas konyha nelkul, hatalmas eloszoba, ahonnan ajto nyilt a furdoszobara, illetve a WC-re es persze a hatalmas foszobaba, kilataskent pedig lathattuk a varos fo folyojat, ahogy utat tor a hegyek kozott.A szalloban ket kulonbozo onsen (forro vizes furdo) volt, az egyik egy hatalmas kulteri vulkanikus kovekkel kirakott furdo mellett szaunaval es ket kisebb belteri medencevel, a masik pedig nemileg nagyobb benti medencekkel es egy kisebb kulterivel, a ket furdot kulonbozo napszakokban felvaltva hasznalhattak a nok es a ferfiak.Az etkezesek kulon regenybe illenenek bele fogasonkent, majd a kepek meselnek helyettem.A kozepso napon egy szervezett tura kereteben korbejartuk Yamagata kozelebbi reszein talalhato fobbnevezetessegeit, elsokent egy buddhista szerzetesek altal lakott hegyi, erdoben epult szentely csoportot, bar csak keveset lattunk belole, mivel japan modra rohanos volt az egesz tura, ez a hely nagyon tetszett, gyonyoru volt az erdo, es bonuszkent lathattam azt a pagodat, amelynek az ermekbol keszult peldanyat lathattam a nagyszuloknel (a nagymama keszitette sajat kezuleg) is.Ezutan hajora szalltunk es hajokaztunk egyet Yamagata egyik fo folyojan, a tavolbol pedig lathattunk vadon elo fekete medveket is, es a hajos kapitany szerint en voltam az elso magyar, aki a hajojara szallt,pechemre nem volt nalam a zaszlom, hogy kituzzem ra.Ezutan pedig ellatogattunk Japan egyik legregibb es egyik legnagyobb rizstarolojaba, es ettunk kulonfele rizsjegkremeket:-)Az utolso nap ismet elmentunk a nagyszulokhoz, es talalkoztunk meg az apukanak az egyik occsevel is es neki a felesegevel, az o vezetesukkel pedig ellatogattunk egy halfesztivalra is, ahol nem meglepo modon rengeteg halfeleseget lehetett kapni es enni, mi vegul valami fele grillezett kagylot es tintahalat probaltunk ki, foleg az utobbi nagyon finom volt.Majd szomoru bucsuzkodas utan Tokyo fele vettuk az iranyt.

Tuesday, June 05, 2007

Dramak tokyoban

Most, hogy igy belejottem az irasba, igyekszem osszefoglalni, hogy mi minden tortent az utobbi masfel honapban itt Tokioban.Eloszor is betort a nyar, es meg nincs elviselhetetlen forrosag es paratartalom, igy megkockaztatom, hogy ez a legjobb idoszaka az evnek idojarasilag, ez persze az ember hangulatan is sokat dob.Nehany kisebb drama is belefert ebbe az idoszakba, a foci bajnoksagot sikeresen elmondta a legendas majus 25-i eso, amely az egyetlen esos nap volt azon a heten, es az elso ugy 10 nap utan, masnapra mar le volt szervezve a barbecue, a csapatok szurkoloi, a vadi uj mezeink minden, csakhogy az egesz napos eso utan az Urawa Reds nem engedett senkit sem a fuves edzopalyajara, ami valamelyest ertheto volt, de tekintve, hogy 26-an egesz nap 30 fok volt es hetagrol sutott a Nap, megkockaztatom, hogy semmilyen problema nem erte volna a palyat, ha mi a megbeszeltek szerint delben kezdjuk el a bajnoksagot, mindenesetre, most julius 14 az uj kituzott idopont es mufure, ami azert jo, mert ha eso lesz, akkor is jatszhatunk, viszont ha tajfun akkor nem, sajnos nem szabad legyinteni, mert ez a nap meg beleferhet a rovid, de igen heves esos evszakba (2-3 het), amikor tajfunok is konnyen elkepzelhetok.Mindenesetre minket rendesen letort az eset, arra a napra epitettuk ki a csucsformankat, az elotte levo 2 hetben szinte minden nap volt edzes, aztan a szerda delutani 5-1-re megnyert edzomeccsunk (egy koreai csapat volt az ellen) utan 2 nap pihenest irtunk elo, ugyhogy pentek estere tilos volt a nagyon kesoi ejszakazas, es italozas, hogy fitten, kipihenten lephessunk palyara.A szerda delutani edzomeccs utan talalkoztunk Yohei edesapjaval, aki elhivott nehanyunkat egesz pontosan a legendas kozeppalyas sort (Diego, Yohei,Stuart es en) egy indiai etterembe enni es rengeteget inni, mivel o Kyushu-rol, pontosan Fukooka-bol jott, ahol sokat tudnak inni a japanok, ezert ebbe a helyi kulturabol is kostolot kaphattunk.A vegeredmeny az lett, hogy nem vallaltam az S-iranyvonalu hazafele bringazast, inkabb beszoktem a koleszba, ahol van ket titkos ures szoba, es az egyikben meghuzhattam magam ejszakara.Reggel hajnali 3-kor keltunk, mivel aznap volt a BL-donto, es ezt mar reg elhataroztuk, hogy eloben nezzuk...nem voltunk egyedul, a kocsma fel 4-re teljesen tomve volt vegyesen Milan es Liverpool drukkerekkel, en az elobbiekert szoritottam.Reggel nem kivantuk a sort, igy kisse viccesen, de narancsle szurcsolgetes kozben neztuk Pippo csoda vallalasat, majd Maldini kupa emeleset.Hogy a foci vonalat bezarjam, a mult heten atvettuk egyedileg szamozott es elnevezett mezeinket az Adidastol, amiknek a felavatasa mult het csutortokon tortent, igen az egyetlen nap a mult heten, amikor esett...,sot omlott es villamlott...Eppen ezert ugy gondoltam, hogy az avatas elnapolodik es azt is gondoltam, hogy csapatunk uj neve RM lesz, ami nem a Real Madrid, hanem a Rain Makers (Eso csinalok) koztudott roviditese.Viszont a sok futball orult kis helyen... elmeletnek megfeleloen nem torodve a ket patakkal a palya ket szelen mezitlab jatszottunk a mufuves palyan, amikor pedig a labda messzire ment a patakot probaltuk odebb rugdosni, melynek atmeneti sikeret a kovetkezo eso szo szerint alamosta.
Kis drama II. a volt lakotarsaim kozul ketten beszoltak, hogy Rina tul sokat tartozkodik nalam, es ez zavarja oket roppantul.Ne kerdezzetek meg, hogy 2 nap miert sok a 7bol, de a lenyeg, hogy szo-szot kovetett, majd az okos engedett es a szamarnak is jo lett, igy elkoltoztem Korakuenbol Gokokuji-ba, amely kozelebb van az egyetemhez, es kozelebb van Rina-hoz is, a kornyek viszont nem bovelkedik sok latnivaloban.Ezzel ellentetben az uj szobam falai nem rozsaszinek, hanem normalis feher, bezs arnyalatokaban pompaznak, a szoba ketszer akkora mint a regi, de en haromszor akkoranak erzem, a kozos helyisegek is tisztabbak es nagyobbak, es a lakotarsak is jofejek, es ok is hoznak baratokat, baratnoket, bar ez dragabb, a hatralevo ket honapot mar valahogy kibekkelem itt.
Nagy drama, a Tanar No nagyon beteg lett es hatarozatlan idore abba kell hagynia a tanitast, a leges legjobbakat kivanom neki, o nagyon sokat adott nekem!
Volt drama a Wasedan is, hisz ket hettel ezelott kitort a skarlat jarvany nalunk is, ami mar Tokioban aprilisban elkezdodott, emiatt a sulit 8 napra bezartak, mivel mar nekem volt skarlatom, ezert ebben nekem semmi sem volt izgalmas, ezalatt az ido alatt volt a mar emlitett BL-donto, focidrama, koltozkodes.Ez a het volt gyakorlatilag a masodik arany hetunk, az elso, a hivatalos meg majus elso heteben volt, amikor is Rina csaladjaval meglatogattuk az apai agi nagyszuloket Yamagataban, ez a prefektura Tokiotol eszak-nyugatra, a Japan-tenger partjanal fekszik es benyul egeszen a fo sziget kozepeig.A mi celpontunk Atsumi-onsen volt, ami a tengerparton fekszik, es mar a varos neve is sugallja, tele van forro vizes forrasokkal, onsenekkel.Ez olyannyira igy van, hogy a varos kozpontban lepten-nyomon leulhetunk megaztatni kulonbozo kiss forrasokban a labunkat vagy aminket akarjuk. Mi a csaladdal nem a nagyszuloknel, hanem egy csodalatos szep ryokanban (japan szallo) szalltunk meg...

Kimcsi paradicsom

Hat ez egy jo hosszu nap volt... ha ezzel a banalis hulyeseggel is, de bocsanatot kerek minden blog olvasotol, akik meg ilyen hosszu szunet utan is neha remenykedve raklikkeltek oldalamra.Igerem, tobbe nem igerek semmit.Ez a blogiras pedig alattomos joszag, minel tovabb nem csinalja az ember, annal nehezebb lesz ujra irni a mind jobban felgyulemlo elmenyek miatt.Mindenesetre most vissza Szoulba, hogy a meggondolatlan igeretem legalabb egy resze teljesuljon, es befejezem szouli elmenyeimet, igaz mar tobb mint ket honapja volt, amikor betertunk a koreai barbecues helyre.Ezzel a barbecue-val mig Londonban ismerkedtem meg, az ottani koreai lakotarsaimnak koszonhetoen, a dolog a kovetkezobol all, eloszor is minel nagyobb tarsasag, egy grill racs, izzo parazs, hajszal vekonyra szelt marha vagy serteshus szeletek, salatalevelek, nyers fokhagyma gerezdek, csilis-mizos krem, sor, kimchi.A megsult hus szeletet beletesszuk egy salata levelbe, izles szerint megkenjuk a csilis-mizos kremmel, es melle teszunk egy nyers vagy sult fokhagymat(elobbit ha kemeny koreaiak vagyunk, mint en:-),szaj kitat es hamm!Jol csuszik vele a sor es egy kis kimchi (a koreaiak nemzeti csipos savanyusaga szinte barmilyen zoldsegbol, foleg kaposztabol, retekbol, a kedvencem uborkabol keszul).Masnap reggelinel szembesultunk vele, hogy Koreaban nehez lesz nem csipos kajaba botlanunk, hisz a reggeli leves melle is kaptunk egy halom kimchit, ami ingyen jon a vizzel egyutt barmely igazi koreai etteremben.A kiados reggeli-ebed utan elindultunk a Changdeokgung-ba, Korea masodlagos csaszari palotajaba, amit azert epitettek, hogy ha veletlenul megtamadnak a lazado koreaiak a csaszart legyen hova menekulnie...kerult erre sor parszor a tortenelem folyaman, az utolso csaszar peldaul itt hunyt el 1926-ban, a palota hatalmas teruleten fekszik, es barmely betolakodonak rengeteg kapun kellett atverekednie magat, ha a csaszarra kivant talalni, ami erdekesseg, hogy mar a 14. szazadban ugy epitettek meg a hazakat a palotan belul, hogy azok padlofutessel voltak ellatva, illetve itt talalhato a Titkos Kert, amely leirhatatlanul gyonyoru, es harmonikusan beleilleszkedik az egesz kornyek domborzati viszonyai koze.A palota utan a Seoul Tower-be vettuk az iranyt, a torony tetejebol gyonyoruen lehet latni az egesz varost, a varost kette valaszto Han-folyot es a tavolba elnyulo Japan-tengert.A naplementet a toronyban talalhato etterembol neztuk vegig, ahol svedasztalos vacsorat szolgaltak fel mindenfele finomsaggal, csigak, husik, csicsimik (koreai kiss pizzak), kimchi minden mennyisegben. Este ennek ellenere meg ellatogattunk egy esti piacra, a lakotarsaimnak szuvenirkent csilis csokit vettem, Rina a csaladjanak pedig algaleveleset (nah ja, kinek a mogyoro, kinek az algalevel...), a piacon eveszetet masnapra hagytuk mivel haza fele csak gurulni tudtunk.A harmadik napra Korea fo palotajanak, a Gyeongbokgung-nak a meglatogatasat terveztuk, a kellemes tavaszi idoben itt tobb mint 3 orat elboklaszgattunk, a regi falak es epuletek kozott, kepek es videok errol tobbet tudnak beszelni, en nem szulettem sem koltonek, sem epitesznek, mindenesetre aki erre jar, semmikeppen se hagyja ki, mert nagyon szep es hangulatos.A nap hatralevo reszeben elmentunk a Dongdaemun piacra, ahol mindent lehet kapni, de olvasoimnak nem hiszem, hogy meglepo modon mi leginkabb a kaja szekciora voltunk kivancsiak.Amig ezaddig azt mondhattam, hogy Szoul sok mindenben hasonlit egy 10-15 evvel ezelotti Tokiora, a piac hangulata teljesen del-kelet azsiai volt, mintha egy thai, kisse balkanos beuteses nyuzsis helyen jartunk volna, nekem nagyon tetszett, nagyon emberi volt, mosolygo, neveto, kiabalo emberek, a nyuzsiben sem sieto, hanem elnezelodo vasarlok.Es persze a kaja aradat, mindenfele tengeri herkentyu es persze tonna szamra mindenfele kimchi es mas csiliben uszo kajak, volt koreai lakotarsam elmondasa szerint mar 4-5 eves koruktol elkezdenek csipos kajakat enni, igy birjak, az egyik itteni koreai haverunk ugy issza a Tabasco-t, mint ha viz lenne...Illetve nem csak mi esszunk csulkot, hurkat, itt is nagy kedvencnek szamit a malac korom, sot meg a vigyorgo malacfej is es itt is keszitenek hurkakat.Mi 3 kulonbozo kajat probaltunk ki, elsokent a nyemjon(magyar kiejtes) nevu csipos hideg tesztat, amit rengeteg nyers zoldseggel talalnak, es ami igy nem hangzik jol, de nagyon finom, azota minden heten veszek magamnak egy csomaggal, annyira megizlett.Ezzel parhuzamosan gyozas levest kostoltunk, (gyoza: hussal, zoldseggel toltott teszta, alap kinai kaja, de sok azsiai orszagban resze a nemzeti eledeleknek), ami szerintem az egyetlen nem csipos etel volt a koreai 4 nap folyaman, es ezert rendkivul uditoleg hatott.A harmadik pedig a topogi volt, amit mindenhol ugy arulnak szerte a varosban, mint nalunk a jegkremet vagy a fott kukoricat, ez lenyegileg csilis-edes szoszban fozott mocsi, amely nudli alakunak nez ki.Ezutan meg setaltunk egy nagyot a varos kozpontban, majd masnap mar sajnos be is fejezodott rovidke kis utazasunk, hisz reggel mar mehettunk ki a repterre, hogy kora delutan mar ismet Tokioban setalgathassunk.

Tuesday, April 17, 2007

Vissza az iskolapadba, a legjobb 11 es csipos reggelik

Mar kezdett beporosodni a blogos naplom, de nem felejtettem en el, hogy megvan meg nekem, csak egy kicsit felporgott a suli kezdessel az eletem mostanaban.Mara mar az az illuziom is eltunt, hogy talan kevesebbet kell tanulni mint az elozo felevben, mivel a Tanar No kozolte, amit mar a syllabusban is olvashattam, hogy minden heten var tolunk egy legalabb 3 oldalas problemaelemzo esszet, ami moge persze jo kis kutatomunkat is oda kell tenni.En nem lepodtem meg, mivel mar ismerem annyira a Tanar No kovetelmenyrendszeret, hogy amit a syllabusban irt azt mind szorol szora komolyan gondolta, viszont sokak szerintem ha eddig nem adtak le, most fogjak leadni a kurzust, ami pedig az elso heten rekord letszamot vonzott.Csak hat a showt nem lehet hatra dolve elvezni.Emellett a japan orakon is egy szinttel feljebb ugrottam, ami ugyan nem gigantikus ugras, hisz nem sokkal jar elorebb az en uj csoportom mint a regi, viszont az emberkek egytol egyig sokkal jobban beszelnek mint a regiben, igy jelenleg en vagyok a csoport hulyeje, ami jo motivaciot ad nekem, mert nem szeretem annyira ezt az erzest.Meg meg van masik negy oram, de azok nem fognak a falhoz verni, bar a specialis kandzsi ora ennek ellenere konstans kihivast fog jelenteni az europai betukon felnovo erzek es mozgasszerveimnek(ertsd olvasas es iras).Kozben celegyenesben a futball-torna, majus 26-an az Adidas,Daimler-Chrysler, Volkswagen csapatai mellett a mi kis nemzetkozi csapatunk is labdaba fog rugni Japan bajnokanak, az Urawa Redsnek az edzopalyajan, utana ha minden igaz pedig barbecue-party varja a jatekosokat es a kedves szurkolo baratokat, csaladtagokat.A felkeszulesunk is komolyodik, Stuarttal epp ma beszeltuk at az edzestervunket, meg a felkeszules menetet, ami folyaman az Adidassal is lekotottunk egy baratsagos merkozest, illetve osszeallitottuk az idealisnak velt kezdo 11-et is, ami meg nem hivatalos, de mi igy kepzeltuk el: Yusuke a kapuban, mivel mas kapus nincs a keretben igy minden keppen japan cimborankra esett volna a valasztas, de bravuros vedeseivel a Volkswagen ellen 4-2-re megnyert merkozesen mar bizonyitotta, hogy remekul ved.John, koreai Manchester-drukker baratunk, aki amugy az USA-ban tanul fogja elvallalni a kimeletlen jobbhatved szerepet, szerintem remekul.A masik szelso hatved Josh lesz, aki sokak szerint remek alteregoja lenne kinezetre Harry Potternek, egy igazi kanadai jegkorong jatekos kemenysegevel tartoztatja fel az ellenfelet, nem ismer elveszett labdat es szereti az egyszeru megoldasokat a palyan, a ket kozepso hatved egyike a rutinos, kisse gombolyded Oxford professzor Hartmut, aki nemet precizitassal helyezkedik es a nemetek kemenysegevel szerel, illetve tekintelyet es jatekintelligenciajat kihasznalva a vedelmet is remekul iranyitja.Paul hozza be a magassagot a vedelemben, egy hosszulabu, gyors es kokemeny francia klasszis, aki kozben titkos kinai nyelven tudja osztogatni a strategiai tanacsokat, ha mi megertenenk.A kozeppalya bal szelen venezuelai-japan baratom, Diego fogja orjiteni az ellenfel vedoit, jatekaban otvozodik a del-amerikai fineszesseg a japan csapatmunkaval.A masik szelen egyik fo aszunk Stuart es meg nem dontottuk el, de en ot javasolnam csapatkapitanynak, ahogy ismerem valoszinu, hogy o meg engem, a lenyeg hogy futogyorsasagban nem sok vedo fogja utolerni a robogo ir jobb szelsonket, aki emellett kiteszi a szivet a palyan, es allando jelleggel felszed valamilyen serulest.Csak azert nem irtam, hogy Stuartot futomennyisegben sem eri utol senki, mert akkor kifelejtettem volna Yohei-t a csapatbol, a csapat motorjat, volt rogbi jatekoskent barkit kepes megallitani es a tamadasokat is remekul tudja segiteni, japanos-amerikai akcentusaval es humoraval pedig pillanatok alatt jokedvre tud teriteni barkit.A kozeppalya szuroje Eitan lesz, aki az izraeli hadseregben felszedett kemenyseget a palyan is tudja kamatoztatni, emellett kepes vegigzakatolni akar egymas utani tobb meccset is, es kepes varatlan cselekre is.Aki a csapat jatekanak fazont kell szabnia az en leszek, es nekem kell behozni a varatlan megoldasokat is, viszont a futomennyisegemen ehhez meg van mit javitanom az elkovetkezo egy honap alatt, varhatoan a pontrugasok elvegzese is ram var.Az egy szem csatarunk Yohei 2 lesz, aki egy szoval osszefoglalva brillians, az Isten is csatarnak teremtette, a Volkswagennek vagott mesterharmasa onmagaert beszel, viszont a fentiek kozul egyedul meg o nem tudta garantalni a reszvetelet biztosra.A cserepadon is vannak nagyobbnal nagyobb nevek, Marc, aki a vedelemben vagy a kozeppalyan barhol bevetheto, Paullal kozepen megalapithatjak a francia ikertornyokat is, es emellett paratlan humoraval barkinek kepes mosolyt csalnia az arcara.Silas, egy amerikai, aki focin europai focit ert, gyerekkora ota a sportag rajongoja, es nem kell neki ketszer mondani hogy lojjon, hogy ha a kapu elott talalja magat.Antoine, a csapat egyetlen bal labas jatekosa, palyan kivul legelegansabb jatekosunk, a palyan nem ismer kegyelmet, alacsonysagat gyorsasagaval ellensulyozzaa a honfitarsara, a francia Lizarazura emlekezteto vedot.Ennyit mara a futballrol, illetve meg egy dolog, remelem hallgatnak szlogenunkre "Give us the chance", es nekunk adja az UEFA a 2012-es EB rendezesi jogat a holnapi delutan folyaman, rengeteget jelentene az orszagnak, amely ugy tunik, hogy kulso nyomas nelkul(ertsd EU vagy remlhetoen majd az UEFA) nem kepes ertelmes, koncepciot magaban foglalo politikat nyujtani.
Igen, tudom, most mar biztosan mindenki epekedve varja a koreai beszamolomat, hat ime:
ket hettel ezelott hetfon indultunk kora delutan a Naritarol, ez volt az elso alkalom, hogy elhagytam Japant ugy hogy hamarosan vissza is tertem.A szoktatasunk a koreai konyhahoz mar a repulon elkezdodott egy remek csipos grillezett halszelet formajaban, amihez savanyusagkent kimcsit(csilis-csipos savanyusag, mely nemzeti eledel Koreaban, az ettermeknel alap, ingyen szolgaltatas, hogy annyi kimcsit eszel amennyit akarsz, tobb mint 150 valtozata ismert, ebbol egynek a valtozatat en is megtanultam meg anno Londonban, koreai barataimtol) szolgaltak fel, viszont a koronaja az etkezesnek a guava-juice volt, ami nem tudom milyen eredetu gyumolcs, de hihetetlen finom volt, azota felleltuk itt Japanban is:-)A szouli repteret az utobbi ket evben zsinorban a vilag legjobb repterenek valasztottak, nem is kellett csalodnom, minden gyorsan ment(bar anyukamnak uzenem, hogy itt is kulon volt a koreai, nem koreai sor...viszont hazafele engem is japankent kezeltek, mivel itt lakom pillanatnyilag es igy pikk-pakk atjutottam az utlevel ellenorzesen), plusz a repter rendkivul elegans es tagas, az utlevel ellenorzo reszen peldaul gyonyoru faburkolatban pompazik a repter.A repteren felvett minket az utazasi irodank kepviseloje, aki elfuvarozott minket a szallodaba, es persze ut kozben fel Koreat eladta nekunk, kedvezmenyes kuponok formajaban, amibol persze semmit sem hasznaltunk fel kesobb.A szoba atvetel irant, bemetroztunk Myeong-dongba, Szoul szorakozo kozpontjaba.A metro hogy finoman fogalmazzak elegge letisztult formakkal dolgozik, a jegyvasarlo automatak hatalmas fem teglatestek, semmi fele kiallo resszel, vagy bemelyedo resszel, a metroulesek pedig szinten fembol keszultek, es semmi huzat nincs rajtuk, jol meg is lepodtunk, amint lehuppantunk egybe.A kozpont hozta az azsiai hangulatvilagot, rengeteg fennyel, millio egy etteremmel, utobbikban az volt a furcsa, hogy rengeteg helyen, kivul nem lehet arakat olvasni, ha kint is van affele etlap az csak a kajakat tartalmazta, az arakat nem, igy a koreografia mindenhol ugyanaz volt, bementunk, mar tereltek volna minket, mikor kozoltuk, hogy acsi, elobb az etlapot szeretnenk latni, es aztan visszasomfordaltunk az utcara, mivel Rinaval mindketten szeretjuk a kulinaris elmenyeket, ezert mi egyutt mar rengeteg etterem vadaszaton vettunk reszt, igy mindig alapos felterkepezes utan valasztjuk ki a legjobbnak iteltet.A nyitonap koreai barbecue-ra szavaztunk aminek eredmenyekepp egy nagyon jo hangulatu helyenkent japanul is beszelo pincereket felvonultato ettermet valasztottunk, utobbi kulonosen jol jott a mit mivel es hogyan kerdesek eseten, mert az angol mint ahogy Japanban, itt is kisse halott nyelv.Holnap majd folytatom tovabb a meset, most aludni terek!Minden jot addig is!