Kimcsi paradicsom

Hat ez egy jo hosszu nap volt... ha ezzel a banalis hulyeseggel is, de bocsanatot kerek minden blog olvasotol, akik meg ilyen hosszu szunet utan is neha remenykedve raklikkeltek oldalamra.Igerem, tobbe nem igerek semmit.Ez a blogiras pedig alattomos joszag, minel tovabb nem csinalja az ember, annal nehezebb lesz ujra irni a mind jobban felgyulemlo elmenyek miatt.Mindenesetre most vissza Szoulba, hogy a meggondolatlan igeretem legalabb egy resze teljesuljon, es befejezem szouli elmenyeimet, igaz mar tobb mint ket honapja volt, amikor betertunk a koreai barbecues helyre.Ezzel a barbecue-val mig Londonban ismerkedtem meg, az ottani koreai lakotarsaimnak koszonhetoen, a dolog a kovetkezobol all, eloszor is minel nagyobb tarsasag, egy grill racs, izzo parazs, hajszal vekonyra szelt marha vagy serteshus szeletek, salatalevelek, nyers fokhagyma gerezdek, csilis-mizos krem, sor, kimchi.A megsult hus szeletet beletesszuk egy salata levelbe, izles szerint megkenjuk a csilis-mizos kremmel, es melle teszunk egy nyers vagy sult fokhagymat(elobbit ha kemeny koreaiak vagyunk, mint en:-),szaj kitat es hamm!Jol csuszik vele a sor es egy kis kimchi (a koreaiak nemzeti csipos savanyusaga szinte barmilyen zoldsegbol, foleg kaposztabol, retekbol, a kedvencem uborkabol keszul).Masnap reggelinel szembesultunk vele, hogy Koreaban nehez lesz nem csipos kajaba botlanunk, hisz a reggeli leves melle is kaptunk egy halom kimchit, ami ingyen jon a vizzel egyutt barmely igazi koreai etteremben.A kiados reggeli-ebed utan elindultunk a Changdeokgung-ba, Korea masodlagos csaszari palotajaba, amit azert epitettek, hogy ha veletlenul megtamadnak a lazado koreaiak a csaszart legyen hova menekulnie...kerult erre sor parszor a tortenelem folyaman, az utolso csaszar peldaul itt hunyt el 1926-ban, a palota hatalmas teruleten fekszik, es barmely betolakodonak rengeteg kapun kellett atverekednie magat, ha a csaszarra kivant talalni, ami erdekesseg, hogy mar a 14. szazadban ugy epitettek meg a hazakat a palotan belul, hogy azok padlofutessel voltak ellatva, illetve itt talalhato a Titkos Kert, amely leirhatatlanul gyonyoru, es harmonikusan beleilleszkedik az egesz kornyek domborzati viszonyai koze.A palota utan a Seoul Tower-be vettuk az iranyt, a torony tetejebol gyonyoruen lehet latni az egesz varost, a varost kette valaszto Han-folyot es a tavolba elnyulo Japan-tengert.A naplementet a toronyban talalhato etterembol neztuk vegig, ahol svedasztalos vacsorat szolgaltak fel mindenfele finomsaggal, csigak, husik, csicsimik (koreai kiss pizzak), kimchi minden mennyisegben. Este ennek ellenere meg ellatogattunk egy esti piacra, a lakotarsaimnak szuvenirkent csilis csokit vettem, Rina a csaladjanak pedig algaleveleset (nah ja, kinek a mogyoro, kinek az algalevel...), a piacon eveszetet masnapra hagytuk mivel haza fele csak gurulni tudtunk.A harmadik napra Korea fo palotajanak, a Gyeongbokgung-nak a meglatogatasat terveztuk, a kellemes tavaszi idoben itt tobb mint 3 orat elboklaszgattunk, a regi falak es epuletek kozott, kepek es videok errol tobbet tudnak beszelni, en nem szulettem sem koltonek, sem epitesznek, mindenesetre aki erre jar, semmikeppen se hagyja ki, mert nagyon szep es hangulatos.A nap hatralevo reszeben elmentunk a Dongdaemun piacra, ahol mindent lehet kapni, de olvasoimnak nem hiszem, hogy meglepo modon mi leginkabb a kaja szekciora voltunk kivancsiak.Amig ezaddig azt mondhattam, hogy Szoul sok mindenben hasonlit egy 10-15 evvel ezelotti Tokiora, a piac hangulata teljesen del-kelet azsiai volt, mintha egy thai, kisse balkanos beuteses nyuzsis helyen jartunk volna, nekem nagyon tetszett, nagyon emberi volt, mosolygo, neveto, kiabalo emberek, a nyuzsiben sem sieto, hanem elnezelodo vasarlok.Es persze a kaja aradat, mindenfele tengeri herkentyu es persze tonna szamra mindenfele kimchi es mas csiliben uszo kajak, volt koreai lakotarsam elmondasa szerint mar 4-5 eves koruktol elkezdenek csipos kajakat enni, igy birjak, az egyik itteni koreai haverunk ugy issza a Tabasco-t, mint ha viz lenne...Illetve nem csak mi esszunk csulkot, hurkat, itt is nagy kedvencnek szamit a malac korom, sot meg a vigyorgo malacfej is es itt is keszitenek hurkakat.Mi 3 kulonbozo kajat probaltunk ki, elsokent a nyemjon(magyar kiejtes) nevu csipos hideg tesztat, amit rengeteg nyers zoldseggel talalnak, es ami igy nem hangzik jol, de nagyon finom, azota minden heten veszek magamnak egy csomaggal, annyira megizlett.Ezzel parhuzamosan gyozas levest kostoltunk, (gyoza: hussal, zoldseggel toltott teszta, alap kinai kaja, de sok azsiai orszagban resze a nemzeti eledeleknek), ami szerintem az egyetlen nem csipos etel volt a koreai 4 nap folyaman, es ezert rendkivul uditoleg hatott.A harmadik pedig a topogi volt, amit mindenhol ugy arulnak szerte a varosban, mint nalunk a jegkremet vagy a fott kukoricat, ez lenyegileg csilis-edes szoszban fozott mocsi, amely nudli alakunak nez ki.Ezutan meg setaltunk egy nagyot a varos kozpontban, majd masnap mar sajnos be is fejezodott rovidke kis utazasunk, hisz reggel mar mehettunk ki a repterre, hogy kora delutan mar ismet Tokioban setalgathassunk.