Monday, November 06, 2006

Egy hosszu hetvege

Feltoltodtem.Csutortok,pentek,szombat,vasarnap, hosszu hetvege volt, mivel csutortokon sport nap volt az egyetemen,pentek pedig a kultura napja Japanban(nemzeti unnep).Szerda este vegre eljutottam a Hub-ba, az itteni kollegista cimboraim kozkedvelt angol kocsmajaba. Gyorsan rajottem miert kozkedvelt amellett, hogy kozel van a koleszhoz, tenyleg lehetne akar Angliaban is, szep faburkolas, fa szekek es asztalok, a tarsasag is fele japan, fele kulfoldi, a szemelyzet beszel angolul, es nem tesznek eled kedvesen valami eloetelt, amelyert a japan izakayakban(kocsma szeruseg) asztalpenz neven aranyos kis borravalot kernek el toled(amugy a borravalo tenyleg ismeretlen fogalom Japanban, de ez az izakayas modi nalam erre hajaz).Folyamatosan csatlakoztak az emberkek, eloszor csak Bernivel es Ellie-vel ultunk be(osztrak lany Salzburgbol, nem tudom, hogy hogy irja a nevet, de halali aranyos,csupa bubaj jogasz hallgato, aki bejarta a fel vilagot Kenyatol Izlandig es most osszeszedett egy japan baratot, Yohei-t), majd erkezett a zarojelben emlitett Yohei, akivel foci soran ismerkedtem ossze, egy jo ertelemben veve vagany es laza srac, akivel teljesen kotetlenul lehet beszelgetni, es o az elso ember, akivel talalkoztam, aki jovo nyaron neki fut a vilag egyik legnehezebb vizsgajanak, a japan burokrata vizsganak, ami ket heten keresztul napi 8 oraban tart, es amelynek az eredmenye egy egesz eletre eldonti valakinek a politikai karierjet Japanban.Aztan erkezett Diego, aki azt mondta, hogy csak beugrik, de persze az elso sor es a tarsasag megtette jotekony hatasat es igy persze maradt, o fel venezuelai(apuka)-fel japan(anyuka), a nagyszulei itt elnek Naganoban, amugy pedig Amerikaban tanul es total vegetarianus meg tojast meg halat sem eszik,nagyon birom, nagyon nyugis es derus ember. Majd jott William Chan, hongkongi-kanadai, aki egy teljesen pozitiv ember, mindenkivel szemben erdeklodo, konnyen lehet beszelgetni vele barmirol, majd a futballista bagazs, a friss 23 eves Stuart, egy csupasziv dublini srac, aki 2 evvel ezelott spanyolul akart tanulni, es poen kedveert(mivel biztos volt abban, hogy bejut a spanyol csoportba) masodik opciokent beirta a japant, am pechere a spanyol csoport betelt, ugyhogy maradt a japan:-)Megtetszett neki, ugyhogy most itt van.Meg persze Paul(egy kinaiul tudo francia, aki meg nalam is magasabb, amikor reszeg, akkor az ismeretlen embereknek meg probalja beadni, hogy o kinai...tobb-kevesebb sikerrel:-) es Josh, kanadai srac aki epp nagyon masnapos volt.Az itteni arak mellett ezt a szintet egy magyar embernek nagyon nehez elerni, ugyhogy masnap delben kipihenten ebredtem, nyugtazva, hogy meg 2 ora es mar focizhatunk is, amit az elozo este szerveztunk le a tobbiekkel, bar a sport napra bejelentkeztem, hogy megyek kosarazni, vegul a megszokott, poros Toyama parkos focit valasztottam, bar Japant megfosztottam egy kosarlabda csillag szuletesetol, de akkor is jol dontottem, mert ismet jo volt jatszani.Es meg majdnem bunyot is lathattam ket japan kozott, mivel a foci vege fele tortent, hogy egy karate csapat erkezett treningezni, es teljesen jogtalanul arra kertek minket, hogy koltozzunk arrebb, mivel a neha begurulo labda zavarja oket, kozben, ha mondjuk egy 20 meterrel arrebb mentek volna, akkor mindketten zavartalanul uzhettuk volna a sajat sportunkat...ezert az egyik karatest udvariasan az egyik fahoz szoritotta az egyik japan focista tarsunk, amit a karates nem vett jo neven...de vegul nem lett bonyodalom belole.Hetvegen volt a Wasedasai, a suli fesztivalja, ahol rengeteg koncert, tancos fellepesek, iszonyat mennyisegu kaja varta az embereket, baratnommel es szuleivel mentunk, hatalmas tomeg volt az egesz campus teruleten.Mi egy komolyzenei koncertre mentunk, ahol fellepett a Waseda ferfikara, a vegyes korus, illetve az egyetem zenekara is adott hangversenyt.Eredetileg nem akartunk az egeszen ott maradni, de a ferfikar annyira jol nyomta, hogy muszaj volt maradnunk.Egy 5 percig szerettem volna horvat lenni, mivel a ferfikar egy horvat operabol adott elo egy reszletet, gondoljatok bele, milyen erzes lehetett volna, ha a vilag masik felere eljovok, beulok egy egyetemi fesztival kis koncertjere es 100 japan fiatal eloadasaban mondjuk a Bank banbol hallhattam volna egy reszletet magyar nyelven.Aztan, miutan a baratnom szulei hazamentek, korul neztunk baratnommel a campuson, a legjobban talan egy japan break tancos csapat tetszett, jo kis showmusort tettek ossze. Meg persze rengeteget kajaltunk, meg az sem riasztott minket vissza, hogy altalaban egy 10-15 percet kellett varni, ahhoz, hogy sorra keruljel.Ettem yakitorit(faszenen sutott fapalcikara feltuzott husszeletek, kulonbozo szojas szoszokkal, nyami!),okinawa-stilusu udont(vastag teszta levesben kulonbozo feltetekkel), hogy mitol okinawa stilusu, azt nem sikerult kideritenem, meg chizimit(a mar az elozo blogokban valahol emlitett koreai sos palacsinta), meg rendes palacsintat banannal, eperlekvarral, csokiszosszal, meg hejaban sult krumplit vajjal, soval-borssal meg meg valamit aminek nem tudom a nevet, valami leves szeruseget, kulonbozo azonositatlan uszkalo dolgokkal, de nem volt rossz:-)Penteken meg csinaltam piritott majat, krumplipurevel, egy kis hazai finomsag, mar nagyon vagytam ra:-)...most viszont lehet, hogy elkezdodik baratsagom az arab konyhaval, mivel Darshat(korantsem vagyok benne biztos, hogy igy kell-e irni) szemelyeben megerkezett a hatodik lako, a kek szoba orokloje, o pedig egy iraki kurd...szep kis parositas, gondolhatnank, a haboru sujtotta Irak es a vilag legnagyobb hazatlan nepe, a kurd, de Darshat elmondta, hogy az iraki kurdok,kb 6 millio, orultek az amcsik bejovetelenek, az o varosaikban nincsenek katonai muveletek meg merenyletek, amiota az amcsik ott vannak, elotte pedig a kurdok teljesen jogfosztottan, Szaddamtol rettegve eltek, most pedig az ujjaalakulo kormanyban tobb kurd miniszter is van, es a kurd regio elmondasa szerint kvazi autonomiakent funkcional.Egyebkent o mar hazas ember, es Tokioba, a Toudaira(Tokio Egyetem) egy fel evre jott epiteszettel kapcsolatban kutatni, es multkor megosztotta velem a vacsorajat, ami iszonyat finom volt, mondtam, hogy ha lesz neha egy kis ido tanitson meg egy-ket mesterfogasra.O a mult heten erkezett, elotte levo heten pedig Sayori san erkezett, aki kinai, de 5 eve Japanban el, es aki nagyon aranyos,multkor amikor a piritott majat keszitettem, akkor epp a furdoszobaba indult, am amikor meglatta, hogy mit csinalok, megallt kezeben az osszes cuccaval es vegignezte mikepp keszitem el ezt az egzotikus kajat, kozben a limitalt japanommal probaltam elmondani neki a magyar konyha sajatossagait, mivel o angolul nem beszel, ami kifejezetten pozitiv, hisz igy nincs menekulesi ut, neki mindig mindent japanul kell mondanom:-)Mracsko Misisek, figyelem, jovore nem a Kozgaz Ligaban fogjuk nyomni es nem kispalyan, csinaljunk egy BLASZ 4-es nagypalyas csapatot, a Fradi ellen akarok jatszani!:-)Azert remelem megoldodik majd valahogy a klub problemaja, a magyar focinak szuksege van egy jo Fradira!A hagyomanyos japan szindarabban, a kabukiban csak ferfiak jatszanak.Minden jot!

7 Comments:

Anonymous Anonymous said...

Annyi finomságról beszéltél, hogy nem bírom ki s holnap elmegyek a japán étterembe amit mutattál, pedig spórolni akartam :( Szép hetet!

11:14 PM

 
Blogger Földes Péter said...

Egy kis reklam azoknak, akik kicsi Judhoz hasonloan kiakarjak probalni a japan konyhat: www.takebayashi.hu finom es ebedidoben lehet szettet kapni, ami egesz olcso, ahhoz kepest, hogy japan etterem, 1000-1500 Ft.

5:30 AM

 
Anonymous Anonymous said...

Szia Petikém! Sajna még csak most olvastam bele a blogodba, mert eléggé be vagyok "havazva" az új munkámmal. De nagyon tetszenek az élménybeszámolóid...Gyűjtsél japán recepteket is...kiadjuk majd könyvben!

10:35 PM

 
Anonymous Anonymous said...

nah az még szép lett volna ha focisták nekiesnek a karatéjosoknak:)Peti,hívhattad volna a sógort:)))))))

11:03 AM

 
Blogger Juli said...

Föpe elképesztő milyen intenzív a kintléted!! de nem is aggódtam emiatt, örülök h ilyen jól érzed magad!!!
Néztem a képeket is, szuperjók!
Nem tudom h én is ilyen nyitott lennék minden kajára, de végülis csak így tudod meg h mi a jó és mi kevésbé....
Tudod már mióta áhítozom a kimicsidre?????

Millió puszi
J

1:56 PM

 
Blogger Földes Péter said...

Ha haza megyek, mindenkepp csinalok majd neked!:-)

3:48 PM

 
Blogger Földes Péter said...

Ádám, igazából egyébként csak befeszitettem nekik es mind a 45 karates ugy latta, hogy nem erdemes belenk kotni, sot felajanlottak, hogy szeretnenek labdaszedok lenni, de en nagy lelku voltam, ugyhogy gyakorolhattak!:-)

3:54 PM

 

Post a Comment

<< Home