Megérkeztem!!!

Sziasztok!

Épp Ákos szól a magnómból, egy kicsit álmos vagyok a túl sok alvástól, ma magyar étterembe megyek este a barátnőmmel és családjával. A történet lehetne Magyarországon is, ezzel szemben, ha körülnézek a tatamival borított szobámban minden japános tervezés, papírvékony falak, beépített szekrények, tolóajtók mindenhol, ha kinézek a kis teraszomról egymás hegyére hátára épített házak, odakint ruhák száradnak, a látvány lehetne akár egy harmadik világi város képe, de ha 3 percet gyaloglok, akkor már elkap a nagyvárosi forgatag, rengeteg ember az utcán, modern irodaépületek és régi kis házak váltogatják egymást, kis éttermek, sarki közértek és modern áruházak 5 perces közelségben. Az embernek az az érzése, hogy a japánok a saját otthoni életükben is Just in Time-ot valósíthatnak meg, a háztartási szerektől kezdve a kész, félkész és bármilyen más élelmiszerhez juthatnak a nap 24 órájában 5-10 percen belül, az áruházakban mindig rengeteg frissen sütött húsokat, zöldségeket, halakat lehet kapni, de a sashimit, a nyers, de ehető, sőt finom halszeletekhez is frissen juthatsz, a pultnál pedig felszerelnek megfelelő evőeszközökkel, pálcikával, süteményhez kis villával vagy kis kanállal. Az étkezési szokásaimat egy kicsit át kell állitanom, mivel egy lecsó az egy vagyon(drága a paradicsom és a paprika), és egy korrekt lecsó árából például kb 8 szeletnyi bazsalikommal, fokhagymával, kis chilivel grillezett lazacszeletet tudok enni.A kenyeret pedig vicces 3-4-5-6-8 szeletes csomagokban lehet kapni, mindenesetre ez egy praktikus megközelítés az egyéni fogyasztóknak, a kenyérfogyasztó famíliák pedig biztos, hogy nincsenek sokan itt. A suli 20-25 perc bicajjal, teljesen élvezetes dolog, és egészen sokan közlekednek így, bár nincsenek bicikliutak csak nyomokban, de teljesen elfogadott a járdai biciklizés, és az én utamon ennek megfelelően szélesek is a járdák. Arról nem beszélve, hogy havi 500 yenért bérlem(1yen=kb 1,9 Ft…bár az otthoni helyzetet nézve ez labilis is lehetL), míg ha rossz az idő(ami eddig csak egyszer valósult meg egy egynapos folyamatos özönvíz szerű esőzés formájában), akkor metróval odavissza 440 yen egy nap, és ráadásul nem is rövidebb. A suli teljesen profi, bár ezt Japán második legjobb egyetemétől(az első a Toudai, a Tókiói Egyetem), amely egyben a leghíresebb magánegyeteme(a Toudai állami) teljes mértékben elvárható volt. Eddig csak orientáció volt másfél hétig a japán léttel kapcsolatban, körülvezettek az egyetemen, a könyvtáruk nagyon impresszív, hatalmas, gyönyörű, több mint 2 és fél millió különböző kötetük van, napilapok a világ minden tájáról, még Magyar Hírlap és Magyar Nemzetük is van, az olaszoknak meg pl. csak egy(szóval nem akármilyen világhatalom vagyunkJ), a nemzetközi centerükben, ahol különböző nyelvi körökbe léphetsz be(majd lehet csinálunk Bernivel, aki a másik magyar itt, ő a BME-ről jött), ki van téve 10 plazma TV, ahol a világ 10 vezető hírcsatornáinak a műsorát lehet nézni, és ha kérsz fülhallgatót hallgatni. Van persze saját szupermarketük, ahol kedvezménnyel vásárolhatsz kajákon, irodaszereken, CD-ken keresztül sok mindent(és nem lepukkant, 10 évvel ezelőtti CD-k vannak, hanem persze a legújabb könnyűzenei, rock CD-k, Berni például vmilyen rock CD-t vett, a bandát én nem ismertem, amit otthon sehol sem lehet kapni, az ismerősei neten keresztül szerezték be külföldrőlJ).Az egyetemen belül több mint 3000 különböző érdeklődésű klub működik, legyen az foci, japán dob, éneklés vagy hímezés. Az évfolyamtársak is jófejek, van egy kínai csaj, aki például ismerte a Szomorú Vasárnapot, és el is kezdte nekem énekelni, nem akármilyen élmény voltJ, most hétvégén meg végre ha minden igaz megyünk focizni, világválogatott vs. Japán, ír, francia, olasz, venezuelai csapattársaim lesznek, igyekszem majd javítani valamit a magyar labdarúgás nemzetközi megítélésénJ. Sajnos eddig lemaradtam a két nagyobb ismerkedős estről, egyszer költöztem, máskor meg a szarakodó gépemen próbált meg segíteni Masa, a ház menedzsere, ő roppant segítőkész, a költöztetésemre intézett kocsit, az elején a saját bringáját adta ide. Másik támaszom persze a barátnőm meg a családja, nagyon jó újra együtt lenni vele, meg persze segít intézni a hivatalos papírokat, biztosítás, mobiltelefon, foreign registration card(útlevél helyett használom, kvázi személyi), ebben az országban sem sokan beszélik az angolt, még a foreign registration-nél sem, a biztosítási papírnál, ami szintén kötelező pedig az egész űrlap japánul van…hajrá! Viszont a tömegközlekedés metrós része angolul is használható, illetve a japán MTV1 híradóját bizonyos szolgáltatóknál, mint amilyen nekünk van itthon angolul japán felirattal lehet élvezni. Az órarendem is megvan már, hétfőn 9:00-től este 6-ig lesznek óráim(4db 90 perces), kedden és szerdán csak 1-1, mindkettő délelőtt, csütörtökön 3 órám lesz, du. 4-es finissel, míg pénteken ugyanúgy mint hétfőn letáborozok a suliban, összesen 13 órám lesz egy héten, ebből 7 japán nyelvi óra, lesz 2 Comparative Instituitonal Analysis(Összehasonlító intézményi gazdaságtan), ami főleg az USA és Japán gazdaságának, pénz és bankrendszerének a működéséről fog szólni a Waseda egyetlen magyar tanárnőjének, Ferber Katalinnak a tolmácsolásában(akit érdekel Japán, annak ajánlom a Felkelő Nap árnyéka című interjúkötetet, amiben a tanárnővel beszélget az újságíró a japán hétköznapokról, társadalomról, kultúráról és gazdaságról, nagyon jó és szórakoztató olvasmány), szóval ettől a tárgytól sokat várok, mert beszéltem több Wasedással, aki tanult nála, mindenki szerint nagyon szigorú, ám sokat ad, és ezért mindenkinek a kedvenc tanára, aki tanult nála. Lesz még heti 2 Comparative Economics-om(Összehasonlító Gazdaságtan),illetve 1 Japan’s role in Asia(Japán szerepe Ázsiában, főleg a gazdaságra koncentrálva) és 1 Sports, Games and Recreation in Modern-day Japan(Sportok, játékok és rekreáció a mai Japánban), ez természetesen szintén nagyon érdekel.Jó 7végét mindenkinek! Búcsuzásképpen meg minden alkalommal próbálok egy érdekes infót írni Japánról!A mai: a japánok nem ismerik a borravaló fogalmát, a szolgáltatás magas színvonala, a kedvesség, segítőkészség alapvető és mindenkinek jár.